Balett maraton a Puskinban

Megosztom

Balett maraton

A Puskin mozi 2010-től rendszeresen közvetít balett-előadásokat felvételről a Párizsi Palais Garnier Operaházból valamint a Moszkvai Bolsoj Színházból. A kiváló táncosokkal és kosztümökkel készült bemutatók a leghíresebb rendezők munkái. A közvetítéseknek köszönhetően olyan klasszikus és „újrafelfedezett” darabokkal találkozhat a közönség, amelyek igazi ritkaságnak számítanak a balett-kedvelők körében. A Belvárosi Fesztivál idejére, szeptember 28-29-én balett-maratont tartunk az eddig még Magyarországon be nem mutatott előadásokból.

PROGRAM
szeptember 28. péntek, Puskin mozi:
15.00 óra  Léo Délibes: A Forrás (Naila, a forrás tündére) – a Párizsi Operaház előadása
19.00 óra Ludwig Minkus : A bajadér - a Párizsi Operaház előadása
szeptember 29. szombat, Puskin mozi:
15.00 óra Csajkovszkij: Csipkerózsika – a Moszkvai Bolsoj előadása

Jegyek válthatók a mozi pénztárában, valamint internetes felületünkön.
a műsort támogtja: Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata

Délibes:  A forrás (La Source)
balett két felvonásban, három képben
közvetítés a Párizsi Operaházból

szövegkönyv Charles Nuitter és Arthur Saint-Léon nyomán
Zene: Léo DÉLIBES, Ludwig MINKUS
Rendező: Marc-Olivier DUPIN
Koreográfia: Jean-Guillome BART
Díszlet: Eric RUF
Jelmez: Christian LACROIX
Világosító: Dominique BRUGUIERE
Dramaturg: Clément HERVIEU-LEGER, J-G. BART
Balettcsillagok:
Karl PAQUETTE  - Dzsamil, a vadász
Isabelle CIARAVOLA - Nourreda, a kán jegyese
Mathias HEYMANN - Zael, elf
Első magántáncosok:
Ludmilla PAGLIERO  - Naila, a forrás tündére
Nowlen DANIEL  - Dadzsé
Vincent CHAILLET - Mozdock, Nourreda testvére
Christophe DUQUENNE  - a kán
közreműködik a Párizsi Nemzeti Operaház blettkara és zenekara
vezényel: Koen KESSELS

A fantasztikus és legendás Perzsia szolgál helyszínül a vadász, Dzsamil és ellentmondásos szerelmei, a szép Nouredda és Naila, a forrás tündére történeténhez. Arthur Saint-Léon és Charles Nuitter – a Coppélia későbbi alkotója – szövegkönyve a wágneri romantikából, az orientalizmusból és a shakespeare-i hatásokból merít szembeállítva a valóságos világot a nimfák, elfek és szellemek világával., Clément Hervieu-Léger dramaturggal szoros együttműködésben, Jean-Guillome Bartnak sikerült visszaadnia a darab eredeti frissességét.
A rendező  A Forrással a tánctörténet fontos, költői és virtuóz alkotását jegyzi, melyet Christian Lacroix csodálatos kösztümjei és Eric Ruf kifejező, mozgalmas díszletei még látványosabbá tesznek.
A történet:
A gyönyörű Nouredda éppen az esküvőjükre utazik Ghendzsib kánhoz, de útja közben megáll pihenőt tartani. Közben észrevesz egy csodálatos, de elérhetetlen helyen növő virágot. Dzsamilnak, a fiatal vadásznak sikerül leszakítania a virágot, de cserébe azt kéri, hogy a lány emelje fel a fátylát, és mutassa meg neki az arcát. A sértésre Nouredda dühbe gurul, és megparancsolja, hogy a Dzsamilt kötözzék egy fához és hagyják sorsára.
Naila, a nimfa, beleszeret a férfiba, megmenti és megígéri, hogy segít neki meghódítani a szép Noureddát.
Később, a palota kertjében, az esküvő alatt, az álruhás Dzsamil  ajándékokat mutat Noureddának. A lány egy drágakövekkel díszített virágot választ, amit Dzsamil a földre dob. A helyén csodálatos módon egy forrás tör fel, amelyben megjelenik Naila. A tündér táncolni kezd, hogy elbűvölje a kánt, aki hamarosan térden állva könyörög, hogy legyen a felesége…

Ludwig Minkus: A Bajadér 
balett 3 felonásban
közvetítés a Párizsi Operaházból
A bajadér az egzotikus Indiába repíti a nézőt. Egy fordulatokban gazdag szerelmi történet elevenedik meg előttünk a bátor harcos Szolor, a templomi táncosnő Níkia és a rádzsa mA bajadér a világ táncközpontjaiban régóta nagy népszerűségnek örvend. A balett eredeti változatát Marius Petipa 1877-ben készítette el Szentpéterváron II. Sándor cár számára, zenéjét pedig Ludwig Minkus szerezte, akinek magyar felmenői is voltak. Petipa munkássága nyomán az orosz klasszika időszakában olyan sikerdarabok születtek mint a Csipkerózsika, A diótörő vagy A hattyúk tava. Ezek mögött A bajadér semmiben nem marad el, sőt az Árnyak birodalma néven ismert részlete annyira szép és poétikus, hogy önálló alkotásként is megállja a helyétindenre elszánt lánya, Gamzatti között a klasszikus balett nyelvén.

Csajkovszkij: Csipkerózsika
Balett két felvonásban
közvetítés a Moszkvai Bolsoj Színházból
Charles Perrault és a Grimm testvérek meséje nyomán
Zene : Pjotr Csajkovszkij
Szövegkönyv : Ivan VSEVOLOZSZKI és Marius PETIPA
Koreográfia (eredeti) : Marius PETIPA
Koreográfia (új verzió) : Jurij GRIGOROVICS
Díszlet : Ezio FRIGERIO
Jelmez : Franca SQUARCIAPINO
Vezényel : Vaszilij SZINAJSZKI
Közreműködik a Bolsoj Színház Zenekara  valamint a Bolsoj Balett szólistái és tánckara

Yuri GRIGOROVICH : 1946-ban került a leningrádi balettintézetbe, majd a  Kirov Ballet szólistája volt 1962-ig. 1964-ben került a Bolsoj Színházhoz, ahol művészeti igazgatóként dolgozott 1995-ig. Legfontosabb produkciói A diótörő, Spartacus és a Rettegett Iván
Marius PETIPA ( Franciaország 1818-1910) a klasszikus balett történetében talán a legnagyobb hatású művészként tartják számon. A Szentpétervári Cári Színház első balettmestereként (1871-1903), Petipa több mint ötven balettet készített. Balettjainak nagyrészét a szakma megkerülhetetlen remekműveknek tartja.
A Szentpétervári Marijinszki Színháznak készített, Csipkerózsikát 1890 januárjában mutatták be először és hamarosan óriási sikert aratott. Marius Petipa koreográfiája a klasszikus balettrepertoár egyik legtökéletesebb darabjaként valamint Petipa főműveként tartják számon. A mai, Jurij Grigorovics-féle koreográfia 2011-ben készült.

A történet
Auróra hercegnő születésekor az gonosz Carabosse tündér szörnyű áokkal sújtja a kislányt : 16. születésnapján megszúrja az ujját és meghal. Szerencsére a jó Orgonatündér, aki még nem adta át a keresztelői jókívánságát, enyhíteni tudja az átkot : Auróra nem hal meg, csak százéves álomba merül majd, de egy herceg csókja felébresztheti. Ahogy a végzetes nap közeledik, a király és a királyné próbálja rávenni a szép Aurórát, hogy válasszon férjet magának. Nem számítanak rá, hogy a gonosz Carabosse, öregasszonynak öltözve Auróra közelébe férkőzik...