A cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, egyik főszereplője Josh O’Connor

Egy fiatal brit régész kapcsolatba kerül egy etruszk sírok kirablásával foglalkozó nemzetközi hálózattal.

Mindenkinek megvan a maga kimérája; valami, amit megpróbál elérni, de soha nem sikerül megtalálnia. A sírrablók számára az ősi temetkezési helyek kincsei a könnyű meggazdagodás álmát ígérik. Arthur számára azonban a kiméra a nőt jelenti, akit elveszített. Hogy megtalálja, Arthur megküzd a láthatatlannal: mindenütt kutat, és a föld mélyére is leszáll a túlvilági élet kapuját keresve, amelyről a mítoszok mesélnek. Az élők és holtak, az erdők és városok, az ünnepek és magány közötti kalandos utazás során végérvényesen összefonódik a kimérát kereső halandók sorsa.

A rendező az alábbiakat mondta a 2023-as cannes-i filmfesztivál sajtótájékoztatóján: 

„Gyermekkorom óta sokat gondolkodom azon, hogy azon a vidéken, ahol születtem, korábban más népek éltek. Ez mindig lenyűgözött. Ha egy kicsit ásunk a földben, mindenféle tárgyakat és tárgyi emlékeket találunk, amelyeket más emberek készítettek a saját kezükkel. Különösen a 80-as és 90-es években volt megszokott a toszkán régió etruszk sírjaiban a kincsek, régészeti leletek, elrejtett kincsek utáni kutatás. Az etruszkok nagyon régen éltek errefelé, jóval előttünk, és valószínűleg lesznek más civilizációk is, amelyek majd utánunk élnek itt. Ez a tevékenység, a régészeti leletek keresése mindig is nagyon érdekelt engem. Ez természetesen soha nem volt legális; a sírok kirablása törvényellenes és tiszteletlenség is az elhunytak lelkével szemben. Sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan lehetne ábrázolni azokat az embereket, akik kirabolták ezeket a sírokat. Erről a világról mesélünk ebben a filmben: a nappal, éjszaka, az élők és a halottak kapcsolatáról –  a múlt és a jelen kapcsolatáról.