Bővebben a filmről
Fohász a déli végeken (25p),
A délvidéki papköltő, Bogdán József fohásza teljesülésében bízva éli mindennapjait és álmodik a megtartó jövőről Vajdaság dél-bánsági magyarsága. A nyugalom és a nyugtalanság, a múlt ihlető rétegei, a magánosság a sokaságban, a bizonytalanság szülte szorongás és mindent elnyelő kétely veszi körül Fehértemplom plébánosát. A költő és a kitüntetetten papi hivatást vállaló Bogdán József arcképét hivatott megrajzolni ez a dokumentumfilm. Egyszóval hatalmas kihívást jelent ez a terület egy papnak, a költő szemszögéből pedig szomorú ihletet és egyben menedéket, aki szívén viseli lakóhelyének a sorsát, tettekbe menően törődik is vele: esket, keresztel, betegeket látogat, temet, misézik, hittant tanít, felkészíti a gyermekeket a szentségek befogadására, lelkeket gyógyít, s ha van egy kis ideje verseket ír.
Rendező: Fejős Csilla
Stáb: Forgatókönyv: Fejős Csilla Operatőr: Csubrilo Zoltán Gyártásvezető: Iván Attila Vágó: Csendír Viktor zene: Mezei Szilárd Narrátor Bicskei István Hangmérnök: Ilic Aleksandar Fordítás: Ivan Tamara Szereplő: Bogdán József fotó: Dormán László szaktanácsadó: Bicskei Zoltán Producer: Iván Attila (Cinema Filmműhely Társulat) Produkciós koordinátor: Szohár Ferenc (Cinemart Kft.)
A kőbaltás ember 2. rész -Samu vacsorája (25p),
Ebben a részben Schneider Zoltán, a paleodetektív fejébe veszi hogy kideríti mit evett az ősember. Útja egy paleo-cukrászdában indul, majd magyarország legősibb lelőhelyén: Vértesszőlősön folytatódik. A vértesszőlősi lelőhely rengeteg nyommal szolgál, mert ezen a helyen hőforrás működött, és az édesvizi mészkő mindenre lerakódott, ezzel konzerválva leleteket. A nyomozás során kiderül hogy 320 ezer éve, amikor Samu itt élt, meleg és csapadékos volt az éghajlat, és sok volt a vad. Élt itt többek között orrszarvú, kardfogú tigris, bölény. Őseink hőforrások mellett éltek, gyűjtögettek és szarvasra vadásztak. Ahogy fény derül egy egy újabb részletre, a múlt megelevenedik előttünk, és a tányérra is felkerül egy újabb fogás. Természetesen nem csak a környezetet, hanem magát Sámuelt is rekonstruáljuk a tarkócsont, és a hasonló korú spanyol leletek alapján. A film végére kész a teríték: szöcskék, pajorok, tojás, levelek, bogyók, vese, más, gyomor és velő. Detektívünk nem okoz csalódást, jó étvággyal el is fogyasztja az igazi paleo-vacsorát.
Rendező: Gauder Áron
Stáb: Animációs rendező Gauder Áron Operatőr: Silimon Emese, Tisza Balázs, Kővári Gábor Zenei szerkesztő: Tamás Zsolt Narrátor: Schneder Zoltán Világosító: Kotányi Gábor Szereplők: Stanley Angel Oforbike Clinton Femi Majek Alfreda Barcelona Lyegbu Szápászka Richard Mballa Siegfried Kingsley Ogbaije Schneder Zoltán Szakértő: Lengyel György, Markó András Hangmérnök: Ruskó péter Gyártásvezető: Brinner Zoltán Producer: Tóth Zsolt Marcell
DUNÁNAK, MEKONGNAK EGY A HANGJA (26p)
Vietnamban él a legnagyobb nem magyar származású, de magyarul kiválóan, gyakorlatilag anyanyelvi szinten beszélő mintegy 4 ezer fős közösség, melynek tagjai megbecsült szakemberekké váltak a maguk területén. A gyökerek még az un. szocialista államok jellegzetes „kölcsönös segítségnyújtási” rendszerébe nyúlnak vissza, mára számos tagjuk az államigazgatás, az oktatás, a kultúra, a gazdaság meghatározó szereplőjévé vált. A közösség tagjai tartják egymással a kapcsolatot, ha összejönnek, magyar ételeket esznek, egymás között magyarul beszélnek, és megünneplik augusztus 20-át, Szent István ünnepét.
A dokumentumfilm néhány tipikusnak tekinthető család életén keresztül mutatja be ennek a mára már a nyugdíjkorhatárhoz közelítő generációnak és gyermekeiknek az életét, e sajátos kötődésnek a továbbélését vagy éppen hiányát.
Rendező: Tóth Gábor
Stáb: Producerek Garami Szilvia, György Lea Szakértő Dr. Botz László Operatőr Miklósvölgyi Csaba Másodoperatőr Halász Áron Hangi utómunka Bőhm Dániel Vágó Pór Zoltán Idegennyelvi lektor Somlai Zsuzsanna Digitális utómunka Kronauer Ádám
Székely derbi (50p)
SZÉKELYDERBI
„...ejszen ez egy siculorikum!”
A csíkpálfalvi önkormányzat és a plébánia, a helyi közbirtokossággal immár sokadik éve rendezi meg a Magyarok Nagyasszonya Búcsút minden év októberében. A rendezvény hagyományos falunap és megszokott rendben futnak a programok. Azaz mégsem, mert a fogathajtó verseny már sajátosan székely észjárás és megoldás terméke, igásfogatokkal rendezik, de a klasszikus fogathajtó verseny szabálya szerint.
A megoldás a szükség szülte, hiszen az első versenyeket még versenyfogatokkal, hintókkal rendezték, de a bérlet, az utazás, stb. felemésztette a falunapi költségvetést.
Ló van, kocsi van, szabályt ismerő ember van, kedv van, akarat is, meg aztán székelyek vagyunk. . . . és megszületett a
szekérhajtó verseny fogathajtó módra!
Töretlen népszerűség kíséri az eseményt. Aki látta nem hitte el, amikor a székely gazdák, legények, apák és fiúk, olykor leányok nekivágnak a könnyűnek nem mondható pályának. Az külön ceremónia, ahogy felkészítik a széna, termény, trágya, fa, föld, - hordó szekereket, kocsikat. Ahogy felöltik ünneplő ruháikat a hajtók, ahogy csinosítják a lovakat.
A verseny jelentőségét előreláthatólag olyan népszerű díszvendégek is emelik, mint a Lázár testvérek, Balczó András, Maracskó Tibor, Marosi Ádám, Dékány Á. Sixtus, Rubold Ödön. Kifejezve elismerésüket e sajátos, de igazán értékes megoldás iránt. Igazi kuriózum, hungarikum, még inkább egy „siculorikum”!
Rendező: Nagy Viktor Oszkár
Stáb: Producer: Koller István Operatőr: Kürti István Vágó: Sass Péter Gyártásvezető: Barna Bence Produkciós asszisztens: Döme Mónika Felvételvezető: Makai Beti Hangmérnök: Hammer Zsolt Colorist: Bognár Szandra