Bővebben a filmről
Az 1930-as évek Bengáljában játszódó történetben egy női börtön lakóinak sorsát követhetjük nyomon, akik közül kiemelkedik az önfeláldozó, mindenkihez kedves Kaljání. Amikor a börtön fiatal orvosa megkéri a kezét és ő visszautasítja, a börtön igazgatója magyarázatot kér tőle tettére. Kaljání ekkor meséli el naplójában hogyan szeretett bele egy fogva tartott szabadságharcosba, hogyan hurcolta meg őt és apját a társadalom, és végül hogyan jutott el odáig, hogy elkövesse a legszörnyűbb bűnt.
A rabnő Bimal Roynak, a klasszikus Bollywood egyik legmeghatározóbb rendezőjének az utolsó filmje és sokak szerint életművének megkoronázása. Bimal Royt a realizmus mestereként ismerik, akinek filmjeiben a szociális érzékenység keveredik a realista megjelenítéssel és az irodalmi érzékkel, mely oly jellemző sajátossága a bengáli származású rendezőknek. Kevesen hagytak olyan meghatározó örökséget az indiai filmvilágban, mint Roy, aki nemcsak Indiában, de a nemzetközi fesztiválokon is nagy sikert aratott; többek között elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál Nemzetközi Díját is. Filmjeit még ma is nagy sikerrel vetítik nemzetközi filmfesztiválokon Indiában, Európában és Amerikában is.
A rabnőt Indiában hat Filmfare-díjjal jutalmazták, köztük a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb női alakítás díjával. Az operatőr, Kamal Bose szintén díjat nyert finom tónusú, szépen komponált jeleneteivel. A film zenéjét Sachin Dev Burman, Bollywood egyik leghíresebb, sokoldalú tehetséggel megáldott zeneszerzője írta. A tradicionális és népi elemeket is feldolgozó dalok fontos elemei a filmnek, melyek új jelentést adnak az általuk kísért jeleneteknek.